Élek- halok

Ezer éve nem írtam semmit, nem is tudom miért nem, most talán folytatom.
igazából meglepően jól vagyok, bár most pont azért jutott eszembe, hogy megnézem a régi bejegyzéseimet, mert megint előjött valami afta, de igazából ilyen már volt, és elmúlt, talán most is majd elmulik, mindenesetre újra feljegyzem, hogy ez most január 22.-én kezdődött, és megnézem meddig nyúlik el. mindenesetre nem fáj, mert nagyon korán kezdtem kezelni.

Ami pedig az életet illeti. Azt hiszem sok víz lefolyt az én Dunámon is. talán kezdek lassan felnőni. lehet, hogy szerencsés ez a betegség, hogy a felfedezés, és a betegség kialakulása között sok idő telik el, így az embernek van ideje felkészülni rá. Azt hiszem, lépésről lépésre közelebb kerültem a helyzetem elfogadásához. Még ugyan nem szedek gyógyszert, de most már valószínű nincs sok hátra addig.
az utolsó bejegyzésem óta azért visszament a T-sejt 700 fölé, 3 hónapja pedig 600 volt, a % pedig 16 körül stagnált. meglátjuk, hogy most mi lesz jövő héten. A vírus is azért kicsit növekedett, már 12.000 volt, de az még mindig nem vészesen magas.
Szóval ha idén gyógyszer kell... az nehéz lesz. de sokan csinálják, és azt hiszem, nekem is menni fog. mindenesetre azt az illuziót- leszámítva pár depis pillanatomat- elvetettem, hogy nem szedek gyógyszert.
ha az ember rosszul van, akkor tesz ellene. és én gyűlölök rosszul lenni, úgyhogy fogok gyógyszert szedni amikor kell.

Nagy változás az életemben, hogy most már mindenki tudja körülöttem, az egész család. Ez valahogy egy nagy áttörés, és azt gondolom, hogy nagyon megkönnyíti a küzdelmet is. lehe, hogy ezt korábban kellett volna meglépnem.

A szorongásaim és félelmeim ellenére aránylag jól vagyok, és talán erre kell koncentrálnom. Megpróbálom pozitívan felfogni a világot körülöttem. nem mindig megy, de megpróbálom